A 2008-as pénzügyi válságot megjósoló legendás befektető, Michael Burry a Twitteren fejezte ki nemtetszését az SVB-csődre adott intézkedésekkel szemben. Burry szerint a szabályozó hatóságok a kapzsiságot jutalmazzák - számolt be a The Street.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
Melyik a világ legfontosabb részvényindexe? Az S&P 500. Mi történt vele? Beszűkült. Mi következik ebből? Nagy mozgás. Merre? Most úgy tűnik, hogy felfelé.
Mike McGlone, a Bloomberg vezető árupiaci stratégája szerint a bitcoin árfolyama a 2019-es helyzethez hasonlóan megtalálhatja rövidesen az "alját", ezt követően pedig brutális rali jöhet a kriptovalutánál. A stratéga szerint azonban érdemes lehet szárazon tartani a puskaport, van ugyanis egy jelentős különbség az akkori helyzethez képest.
Hiába derült ki a mai jegyzőkönyvből, hogy a Fed döntéshozóinak egyike sem vár kamatcsökkenést idén, a piac hajthatatlanul kitart emellett a vélekedés mellett - derül ki a határidős kamatügyletekből.
Az EKB ezentúl nem engedi vezető tisztségviselőit, hogy egyedi részvényeket vagy kötvényeket vegyenek - számol be a hírről a Reuters.
A világ egyik leggazdagabb embere már több hónapja folyamatosan ágál az agresszív amerikai monetáris politika ellen és arra figyelmeztet, hogy a gazdaságot mély recesszió fenyegeti, ha a központi bank hozzáállása nem változik.
Bill Ackman milliárdos hedge fund menedzser tavaly év vége óta sürgeti az amerikai jegybankot, hogy komolyan foglalkozzon az inflációval. Most azonban a sztárbefektetőnek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a Fed képes lesz-e elérni az árstabilitást, Ackman úgy gondolja, hogy a tőzsdék továbbra is nyomás alatt lehetnek, mivel a kamatok magasak maradnak ebben az új környezetben.
Magyar idő szerint este 7-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét a Fed, amelyen a várakozásnak megfelelően 75 bázisponttal emelték meg az irányadó kamatot. Ennél is fontosabb, hogy a Fed utalást tett a közleményben arra, hogy megfontolják a kamatemelés mértékét a következő üléseken - azaz valós volt a piac várakozása azzal kapcsolatban, hogy decemberben lassíthat a kamatemelési tempón a jegybank. Ezzel együtt a Fed elnöke azt is elmondta, hogy a kamatszint a vártnál magasabban tetőzhet, és a kamatemelési ciklusnak még nagyon messze van a vége. Az utóbbi kijelentésre megtépték a dollárt.
Kevesebb mint két hét múlva kamatdöntő ülést tartanak az amerikai jegybankárok. A friss felmérések és nyilatkozatok arra utalnak, hogy a Fed ezúttal 75 bázispontos kamatemelésről dönt, de már meg fogják vitatni annak a lehetőségét, hogy hogyan kezdjék el kommunikálni, hogy decemberben már kisebbet emelnének. A vitának hatalmas jelentősége van, ez ugyanis a forint irányát is eldöntheti már rövid távon.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
Az agresszív kamatemeléseknek is köszönhetően meredek részvénypiaci esést láthatunk az amerikai tőzsdéken, egyre többen szólalnak fel a jegybank politikája ellen és reménykednek a Federal Reserve hozzáállásának változásán. Larry McDonald, a Societe Generale amerikai makrostratégiájának korábbi vezetője és a Lehman Brothers volt alelnöke kifejtette, hogy a részvénypiacnál is nagyobb vesztese lehet a Fed hozzáállásának a kötvénypiac. A szakember további zavarokra számít részben azért, mert ma 50 ezer milliárd dollárral több a világ adóssága, mint 2018-ban, szerinte ha a jegybank további 100 bázisponttal emeli az alapkamatot és a jelenlegi szinten folytatja a mérlegcsökkentést, akkor összeomlik a piac.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap este úgy fogalmazott, hogy a részvénypiaci ralik rövid életűek lesznek addig, amíg az infláció tartósan megmarad.
A 2008-09 es pénzügyi válságot követő években rengetegen temették a dollárt, ez az elképzelés egyáltalán nem volt alaptalan, különösen annak fényében, hogy milyen mennyiségű pénz került az amerikai gazdaságba az elmúlt évtized során. Ezek a hangok csak tovább erősödtek az elmúlt két évben, amikoris 2020-ban a világjárvány kitörésekor a Fed jelentősen megnövelte a gazdaságban lévő pénzmennyiséget. Az amerikai jegybank irányváltásának, és egyre agresszívabb monetáris politikájának köszönhetően azonban jelentősen erősödni tudott a dollár az elmúlt időszakban - ami a Morgan Stanley friss elemzése szerint rossz hír a részvénybefektetők számára.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
Az ukrajnai háború és a késlekedő zöld átállás miatt is emelkedő olajárak hozzájárulnak a gazdaságban hamarosan kialakuló hurrikánjához - mondta szerdán Jamie Dimon, a JPMorgan Chase & Co JPM.N vezetője.
A Fed szerdán közzétett jegyzőkönyve azt jelzi, hogy az amerikai jegybanki tisztviselők készek többszöri 50 bázispontos kamatemelésre - számolt be a CNBC.
Az amerikai gazdaság nagyon rugalmasan reagál a sokkhatásokra, az infláció viszont a tetőfokára hághatott, az inflációs nyomást pedig tovább fokozza a háború elhúzódása - mondta az amerikai pénzügyminiszter egy rendezvényen a Reuters tudósítása szerint.
A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.
A Goldman Sachs öt kamatemelést vár 2022-re a Federal Reserve-től, az elsőt már márciusra. A bank eddig négy kamatemelést vetített előre, azaz az eddig vártnál szigorúbb fellépést prognosztizálnak.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szintet lépett a konfliktus.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Sokkal kevesebb hősziattyú fognak telepíteni Európa-szerte 2030-ig, mint gondolták.
Nem egyszeri eset volt a „teszt”.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
